Gyűjtögetők

Amióta rendszerezéssel foglalkozom és beszélgetek erről a témáról, valamint a szelektálásról, a vásárlási tudatosságról az emberekkel, minden alkalommal eszükbe jut egy-egy családtag, ismerős, aki nehezen vagy egyáltalán nem tud megválni nyilvánvalóan szükségtelen tárgyaktól, emiatt pedig sok holmi halmozódik fel a környezetében.

hoarder

200-ból 1 ember kimondottan kényszeres gyűjtögető, ami már pszichiátriai kezelést igényel és nagyon a véglet, azonban vannak átmeneti állapotban lévők, akiknél már gyülekeznek a holmik, de még nem annyira feltűnő módon. Náluk érdemes figyelni, hogy ne kerüljenek a kényszeresek helyzetébe és inkább prevenciót alkalmazni.

gyűjtögető.jpg

 

Azt gondolom, hogy megelőzéssel nagyon sokat tehetünk, hogy ne legyen olyan családtagunk, akiből kényszeres gyűjtögető válna. Hogyan lehetséges ez?

A tárgyakhoz való kapcsolatunk, a tárgyaktól való függőségünk nagyon érdekes téma. Amikor a birtokunkba kerül egy tárgy, automatikusan egy érzést társítunk hozzá, függetlenül attól, hogy kaptuk vagy vettük azt. A kapcsolat annál szorosabb lehet, minél fontosabb számunkra a személy, akitől kaptuk, vagy minél jobban vágytunk arra a tárgyra és mondtunk le cserébe más dolgokról (pl. drága volt, sokat dolgoztunk érte, nagyon különleges darab stb.)

hoarder2

Amit sokszor elfelejtünk – és ha évente legalább egyszer nem szoktuk meg, hogy szelektálunk, akkor különösen fontos lehet-, hogy változunk mi magunk, változhatnak a körülményeink, a szokásaink, a holmijaink többsége pedig használódik. Ha nem válunk meg időben azoktól a dolgoktól, amelyek már nem szolgálják a fejlődésünket, túlságosan felhalmozódnak, ami a velünk együtt lakókat nagyon zavarhatják, így a túl sok inger feszültséghez, veszekedéshez, majd magányhoz vezet.

Sokszor jönnek olyan történések az életünkben, amelyekre nem vagyunk felkészülve. Például egy számunkra fontos ember elvesztése, munkanélküliség, tartós betegség, olyan dolog, amelyet tragédiaként élünk meg, vagy az életközepi “válság” (42-45 éves kor) nem megfelelő feldolgozása. Ha ezt a nehézséget nem sikerül megbeszélnünk magunkkal, vagy nem tudjuk külső segítséggel lezárni, akkor a lelki űrt valami fizikai dologgal próbáljuk megtölteni és ilyenkor alakulnak ki a függőségek (pl. kényszeres evés, alkoholizmus, vásárlás-, drog-, szexfüggőség, mások számára felesleges holmik gyűjtögetése stb.).

Ha Te magad szeretnél változtatni a környezeteden, mert felismerted, hogy túl sok a holmid, de valamiért az elengedés nagyon nehéz számodra, vagy valamelyik családtagodnál fedezted fel, hogy a gyűjtögetés már olyan méreteket öltött, amely számodra zavaró, érdemes megkeresni az okokat, így a megoldás is hamarabb fog jönni és tartós változást tudsz elérni.

tudatos5

Megfigyelések alapján összegyűjtöttem egy listát, hogy mely gondolatok jellemzik a gyűjtögetőket. Ha be tudod azonosítani a gyűjtögetés kezdetét és a problémát, ami ezt kiváltotta, segíteni fog, hogy merre indulj tovább. Ha nem, érdemes ezen a listán végigmenned (segíthetsz a családtagodnak, barátodnak), hogy megtaláld a gyűjtögetés okát.

1-5-ig jellemezd, hogy mennyire igaz Rád, – vagy arra akinek segíteni szeretnél – a következő kijelentés (1 = egyáltalán nem igaz, 5 = teljes mértékben igaz)

  • Halogatom a szelektálást, mert valami mindig sokkal fontosabb.
  • Tárgyaktól való megváláskor kifogásokat keresek, hogy miért nem szabad kidobni, odaadni másnak.
  • Másokat okolok, hogy miért olyan sok a holmim.
  • Az életemben részben vagy teljesen döntésképtelen vagyok.
  • Kapcsolatfüggő vagyok. (szülő, társ, barát)
  • Materialista vagyok, fontos számomra a megfogható világ.
  • Segítségre várok, de nem kérek, még akkor sem, ha felismerem, hogy szükségem lenne rá.
  • Nem vagyok kezdeményező típus. Általánosságban igaz, hogy vágyom dolgokra, de mégsem teszek értük.
  • Még akkor sem kezdem el a szelektálást, ha megértem, hogy szükségem lenne rá.
  • Megvan az igényem a szebb környezetre, de dilemmát okoz az elengedés.
  • Rendszerezett a gondolkodásom és látom a holmijaim között is ezt a rendszert, csak más nem, mert túl sok a holmim – de nem engedem meg, hogy más belenyúljon, nehogy megbolygassa.
  • Nem szeretem a változást.
  • Nem szeretném, hogy más lássa, hogyan élek – vagy azért, mert szégyenlem, vagy azért, mert hatalmas vagyonnak érzem, amit összegyűjtöttem.
  • Számomra fontosabbak a tárgyak, mint a családtagjaim.
  • Élvezem a gyűjtögetést, mert ebben érzem sikeresnek magam.
  • Ha nem kell hozzányúlnom a holmikhoz, akkor nem zavar a sok lom, de stresszelni kezd, ha úgy érzem, hozzá kellene kezdenem a szelektáláshoz.
  • A múltban élek.
  • A sok holmi ad biztonságot.
  • Magányosnak érzem magam, még akkor is, ha vannak családtagjaim.
  • Mindent tökéletesen akarok csinálni, csak nincs rá időm.
  • Nem tartom magam gyűjtögetőnek. Lehet, hogy rendetlenség van, mások nem érzik jól magukat a környezetemben, de én úgy érzem, hogy még kézben tudom tartani a helyzetet.
  • Ijesztő a gondolat számomra, hogy kidobjak valamit.
  • Nem válok meg semmitől, ami még jó lehet valamire.
  • Nagyon spórolós vagyok.
  • Gyerekkoromban is zsúfolt lakásban nőttem fel. Ez a természetes számomra.
  • Gyerekkoromban túlságosan tiszta és rendezett környezetben éltem és elvárták tőlem, hogy én is ilyen legyek, de ez nem az igazi énem.
  • Harcolok a rend és a tisztaság ellen, mert nem szeretem azt az embert, aki ezt elvárta tőlem.

A kényszeres gyűjtögetést a fejlett országokban büntetik, mert komoly veszélyt jelenthet a szomszédokra nézve. Élősködők, fertőzések, betegségek melegágya. Ilyen esetekben hivatalból rendelnek ki egy csapatot, mindent összeszednek, kidobnak, majd fertőtlenítik az ingatlant, mivel ezek a lakások a sok holmitól takaríthatatlanok. Az ilyen problémával küzdő emberek, amennyiben nem kapnak pszichiáteri segítséget, visszaesnek, újra és újra, hiába dobják ki szervezetten az összes holmijukat, mivel az alapproblémájuk nincs megoldva.

Ezért javaslom, ha úgy érzed, hogy a folyamat elkezdődött, ha látod, hogy több a holmid, mint amennyi szükséges lenne, keresd meg az okát, vagy fordulj szakemberhez. Ha még nem okoz függőséget, ha csak azt érzed, hogy valamiért nincs rend az életedben, de ez mások számára még nem látható, akkor egy life coach, egy terápiás segítő is tud segíteni megtalálni az elakadást. Bonyolultabb esetben pedig pszichológus, pszichiáter lesz a megfelelő választás.

Ha az olvasás során jutott eszedbe egy családtagod, ismerősöd, akinél fennáll ez a probléma, beszélgess vele. Segíts neki azzal, hogy meghallgatod, mi miatt jutott el idáig, milyen feldolgozatlan traumákat hordoz magában és biztasd, hogy van megoldás számára. A gyűjtögetők magányosak és egyre magányosabbak lesznek, mert a környezetük kiveti őket, emiatt pedig méginkább a tárgyak felé fordulnak, a kevés élettér miatt pedig a tudatuk is beszűkül.

Bízom benne, hogy ez a kis összefoglaló segíteni fog Neked vagy a gyűjtögető családtagodnak, hogy beinduljon a pozitív változás.

Szeretettel,

Edit

(a Te személyi rendszerezési és home staging tanácsadód)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s